Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1944. szeptember 17.

Besztercebányán az SZLKP és a Szociáldemokrata Párt 46 járás küldötteinek részvételével megrendezett közös kongresszusán bejelentik a két párt „egyesülését”. Az SZLKP elnökévé Karol Šmidkét, alelnökeivé Gustáv Husákot és – a volt szociáldemokraták részéről – Ján Čechet választják. A kongresszusi határozat szerint az új Csehszlovákia „a három szláv nemzet: a szlovákok, csehek és kárpátukránok szláv állama lesz”.

Megjelenik Besztercebányán a DP Čas című napilapjának első száma. (A szervezés alatt álló párt tiszteletbeli elnöke Vavro Šrobár, elnöke Ján Ursíny, alelnöke Jozef Lettrich, főtitkára Martin Kulich.)

Hibát talált?

Üzenőfal