Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1944. július 16.

Az Őslakó írta: „A Magyar Élet Pártja munkácsi szűkebb körű vezetősége elérkezettnek látja az időt, hogy szervezeteit felsorakoztassa a városban is és a vidéken is és központi irányítás mellett állítsa az építőmunka szolgálatába. […] A legelső teendő […] viselni a jelvényeket. Igen sokan vannak a lapulók, akik a világ minden kincséért sem tűznék fel a pártjelvényt, mert nem tudják, holnap mi következik”. – Uo.: „A reménykedésnek, a csodában való hitnek iskolapéldáját mutatja be az a felfedezés, amit Munkácson tettek a múlt héten: egy pincéből, a gettóban, két zsidó családot húztak ki, akik a zsidók kivonulása után 11 személlyel ott laktak befalazva”.

Hibát talált?

Üzenőfal