Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1944. december 30.

Esterházy Jánosnak a szlovákiai magyarsághoz intézett december 27-i szózatának közlésével beszünteti megjelenését a Magyar Párt hivatalos lapja, a pozsonyi Magyar Néplap című politikai hetilap is (főszerkesztője Stelczer Lajos, „lapvezér” és kiadó Esterházy János volt).

Hubert Ripka, a londoni csehszlovák emigráns kormány államminisztere kifejti a szovjet kormány képviselője előtt kormánya azon óhaját, hogy a Magyarországgal kötendő fegyverszüneti egyezménybe foglalják bele többek között a magyarszlovák lakosságcsere, valamint a magyarok kitelepítésének elvét.

A szovjet Vörös Hadsereg bevonul Fülekre.

Hibát talált?

Üzenőfal