Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1944. április 30.

Az Őslakó írta: „Munkács város zsidósága bevonult lakni a részére kijelölt városrészekbe. Azok a munkácsiak, akik valamely oknál fogva komolyabb őrizetet érdemelnek, a téglagyárba kerülnek. Itt helyezték el a Kárpátalja beregi részének kiköltöztetett zsidóit is. – A zsidónegyed lakói a rendőrhatóság arcképes igazolványával egyelőre kijárhatnak a városbeli munkahelyeikre dolgozni. – A zsidók ügyeit az ún. zsidótanács képviseli a hatóságok előtt Steuer Sándor mérnök elnöklete alatt. A zsidótanács tart rendet a gettók belső szervezetében s végrehajtja az esetenkénti rendelkezéseket. A rendre az elkülönített részekben fehérkarszalagos, bottal felfegyverzett zsidó férfiak ügyelnek.” – Uo.: „A lepecsételt zsidóüzletek leltározását városi és ipartársulati közös bizottságok megkezdték”. – Uo.: kiosztották a zsidók marháit, lovait, fogatait, mezőgazdasági ingatlanait.

Hibát talált?

Üzenőfal