Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1943. május 23.

A munkácsi várban nagy ünnepség keretében emlékeztek meg Zrínyi Ilona születésének 300. évfordulójáról. Az ünnepi szónoklatot Pataky Mária, az Országos Zrínyi Ilona Emlékbizottság vezetője tartotta. Ez alkalomból a vár felső udvarán ideiglenes jelleggel újra felállították a csehszlovák időszakban ledöntött Turul-emlékművet, hogy az ne legyen kitéve „a kallódás veszélyének”. A munkácsi postahivatal az ezen a napon feladott összes levélpostai küldeményt alkalmi bélyegzővel látta el. – Beregszászba érkezett Scheffler János szatmári püspök. Ez az első bérmakörútja a „felszabadulás után”.

Hibát talált?

Üzenőfal