Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1943. június

A Mezőgazdasági Kamara jelentése Kárpátaljáról: felülvizsgáltak 8447 iparjogosítványt, ebből 1792 keresztények, 6655 zsidók kezén volt. Megszüntettek 3830 zsidó ipart, helyettük 3500 keresztény kereskedő és iparos kapott jogosítványt, közülük 1796 kárpátaljai, 679 „Csonkaország egyéb területéről telepedett Kárpátaljára”. – Az ungvári Kárpátalja Bank épületében leleplezték Horthy Miklós kormányzó márvány mellszobrát, Bory Jenő alkotását.

Hibát talált?

Üzenőfal