Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1942. június

Ungváron megalakult a Bajtársi Szolgálat Munkaközössége. Munkácson az elnök Bertók Béla volt református püspök. Feladata: „a sorsdöntő időben komoly szociális ténykedéssel legyen a társadalom segítségére s a társadalmi egyesületek bevonásával és közreműködésével végezzen egységes, a közösség és a nemzet javát szolgáló munkát”. Az ungvári tisztviselők annak apropóján, hogy a város polgármestere egy éve került hivatalába, létrehozták a Megay László Alapot, amelyből a tisztviselőket segítik. – Ungvár, Munkács, Beregszász, Huszt és Nagykároly polgármesterei elhatározták, hogy önálló közös színtársulat alakításának engedélyezését kezdeményezik. – Végleges megállapítást nyert a kárpátaljai állami népiskolák tanerőlétszáma. Eszerint hatvanas tanulólétszámot kell alapul venni. – Ung vármegye és Ungvár a felföldi borvidékhez tartozik.

Hibát talált?

Üzenőfal