Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1942. december 12.

Bereg vármegye törvényhatósági bizottságának Beregszászban tartott rendkívüli közgyűlésén a parlament felsőházának rendes tagjává választották Horváth István gazdasági főtanácsos, földbirtokos, hetei lakost, Benda Kálmánt, a Bereg Vármegyei Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat igazgató-főmérnökét, beregszászi lakost, póttagjává Simonkay Gyula gazdasági főtanácsost, a Latorca Gazdasági és Ipari Rt. vezérigazgatóját, munkácsi lakost és Balogh Sándor nyugalmazott református igazgató-tanítót, beregszászi lakost. Valamennyien tagjai a Magyar Élet Pártjának.

Hibát talált?

Üzenőfal