Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1942. augusztus

Az Ungvár székhelyű kárpátaljai gazdasági felügyelőség vezetőjévé a miskolci Bóbita Jánost nevezték ki. – Az új színkerületi beosztás alapján Munkácsot és Beregszászt Szabó Hangya Márton, Ungvárt Jakabffy Dezső színigazgató kapta meg. – Kárpátalján járt tanulmányúton Molnár C. Pál festőművész, grafikus. – A kárpátaljai Baross Szövetségnek Ungvár helyett Huszt lett a központja.

Hibát talált?

Üzenőfal