Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1941. szeptember 17.

Ungváron megalakult Ung vármegye közjóléti szövetkezete, mely „a vármegye közjólétét különféle szociális és altruista intézkedésekkel lesz hivatva emelni és biztosítani”. Ügyvezető igazgató: Szabó Aladár. – Ungváron szoborbizottság alakult Megay László polgármester elnökletével. A Kárpáti Magyar Hírlap kommentárja (a szeptember 19-i lapszámban): „Nem kívánunk hangulatrontók lenni, de, úgy érezzük, hogy túlzottak az ambícióink s a tervek semmi esetre sem állnak arányban a város mérhetetlen szegénységével. Nem vagyunk ellene a szobrok felállításának, de talán mégsem alkalmas erre az idő manapság.”

Hibát talált?

Üzenőfal