Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1941. június 25.

A Kárpáti Magyar Hírlap leközölte Ortutay Pálnak, a Kárpátaljai Mezőgazdasági Kamara igazgatójának beszámolóját, amelyből kiderül: Kárpátalja területe 12 061 km2, a népesség 670 000 fő, a települések száma: 448.Máramaros Magyarország legsűrűbben lakott területe az egy főre jutó termőföld viszonylatában. Kárpátalján a népszaporulat a háromszorosa az „anyaországinak”. A kormányzóság területén az erdészet részesedése 53%, a rét- és legelő-gazdálkodásé 27%, a szántóföld-gazdálkodásé 15,6%.

Hibát talált?

Üzenőfal