Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1940. május

Kárpátalján járt Teleki Mihály földművelésügyi miniszter, hogy megvizsgálja annak lehetőségét, „hogyan lehetne a kárpátaljai erdőgazdálkodás jelenlegi menetét még intenzívebbé tenni”. (Május 1-jén volt Beregszászban.) – Huszt díszpolgárává választották Perényi Zsigmond kormányzói biztost. – A nagy esőzések következtében a Tisza mindenütt kilépett a medréből. Tiszaújlaknál egy nap alatt két méteres volt az áradás. – Perecsenybe bevonult az első állandó honvéd helyőrség. – Ungváron megkezdte működését a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének kárpátaljai kirendeltsége. Fiókja van Munkácson és Beregszászban, bizományi raktárt nyitott Nagyszőlősön, Huszton és Técsőn. – A földművelésügyi minisztérium Nagyszőlősön gyümölcskiviteli kirendeltséget állított fel.

Hibát talált?

Üzenőfal