Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1939. június 17.

Gerény Magyar Nemzeti Tanácsa levélben fordult Horthy Miklós kormányzóhoz, hogy a település ne tartozzon a tervezett kárpátaljai autonóm területhez: „Alulírott Gerény község nemzeti tanácsa […] Főméltóságú Kormányzó Urunk elé azon legalázatosabb kérelemmel bátorkodunk járulni, miszerint ősrégi községünket a húsz év előtti formában, minden autonómia mellőzésével a Szent István Koronája oltalmába helyezni méltóztassék.”

Hibát talált?

Üzenőfal