Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1937. augusztus

A Kurtyák-párt és a Fencik-párt máramarosi kerületei kimondták az egyesülést, mert „csak ily módon látják biztosítottnak az autonómiáért folytatandó harc sikerét”. Nagyberezna és vidéke is az egység mellett voksolt. – Az ökörmezői, huszti, nagyszőlősi és ungvári munkaközvetítő hivataloknál belgiumi bányákba toboroztak munkásokat. Az első hivatalos összesítés szerint mintegy 3 ezren utaztak ki.

Hibát talált?

Üzenőfal