Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1932. október

Kétéves szünet után ismét megkezdődött a munka a Latorica Rt. erdőkitermelési és faipari üzemében. – A szlovenszkói és a kárpátaljai magyar pártok törvényhozói a pénzügyminiszternél tiltakoztak a kíméletlen adóvégrehajtások ellen, az adók csökkentését, az adóhátralékok moratórium alá helyezését kérték. – Magánlátogatáson Munkácson járt Huszár Béla, a budapesti Franklin Társulat igazgatója. – Lescsisin György szerednyei lelkészt nevezte ki munkácsi főesperessé a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke. – Sztrájkoltak a nagybocskói faipari vegyi üzem dolgozói.

Hibát talált?

Üzenőfal