Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1922. szeptember 21.

A belügyminisztérium úgy rendelkezett, hogy a szlovenszkói minisztérium, az ungvári polgári közigazgatás kiküldötteiből, szlovák és ruszin politikusokból álló vegyes bizottságnak lesz a feladata a két országrész közötti végleges határt megállapítani. – A 280. sz. kormányrendelet kimondta a volt Abaúj, Sáros és Zemplén megye Szlovenszkóhoz tartozó részei, valamint Ung megye hozzácsatolt része közigazgatási területének egyesítését (lásd még a 210/1920. III. 22-i törvényt Szlovenszkó közigazgatásának ideiglenes szabályozásáról).

Hibát talált?

Üzenőfal