Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1921. szeptember

A következő településeken alakították meg a kisgazdapárt helyi szervezeteit: Feketeardó (elnök: Bukovich Károly), Szőlősgyula (Szabó Ferenc), Csepe (Czihor László), Nevetlenfalu (Bayer Károly), Akli (Glück Ernő), Tiszapéterfalva (Szabó Gyula), Forgolány (Molnár Béla), Tivadarfalva (Farkas Sándor), Farkasfalva (Danku Mihály), Batár (Szabó Károly). – Beregszászi szülők kérvényt nyújtottak be az illetékes hatósághoz, hogy „hadköteles fiai, ki a sorozás ideje előtt Magyarországon lakott s ezért a sorozásnál nem jelenhetett meg, hazajöhessen és sor alá állhasson, anélkül, hogy mint katonaszökevényt felelősségre vonják”. – A város főrabbija egyházi átokkal sújtotta a Munkácson megjelenő Keleti Újságot, mert azt „szombaton is csinálják”. Emiatt a nyomdatulajdonos elbocsátotta a lap készítésében résztvevő zsidó alkalmazottakat. – A Mezőkaszonyi Népbank telephelyét Nagyszőlősre tette át. – Papp Antal munkácsi görög katolikus püspök körutat tett Ruszinszkóban, de lapjelentések szerint nem mindenütt fogadták lelkesedéssel.

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Szepes / gimnázium / református / Munkács / Uzshorod / határkérdés / Beneš Edvard / Masaryk Tomáš Garrigue / Ungvár / New York / Korláth Endre / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Beregszász / Berehove / Papp Antal / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Sáros / autonómiatervek / Mukacseve / kárpátaljai (szojm) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / nyelvkérdés / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Ehrenfeld Péter / elemi, polgári iskola / Černy Jan / Pesek J. / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / Mezőkaszony, Kaszony / Illés (Illyasevits) József / Kelet-Szlovenszkói Labdarúgó-szövetség / Paulik János / Beregi Református Egyházmegye / Halmos Dezső / Mandel Mór / Tamás (Tvaroska) Mihály / Bakó Gábor / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Szabó Eumén / Balogh-Beéry László / Kutkafalvy Miklós / Jaross Gyula / Nagy Kálmán / Izsnyéte / Zsnyatino / templomszentelés / Ruszin Nemzeti Tanács (USA) / Edvard Beneš politikusokból és hivatalnokokból álló vegyes kormánya / Nevetlenfalu / Gyakove / Szől[l]ősgyula / Gyula / Tiszapéterfalva / Petrove / Tivadarfalva, Tivadar / Fedorove / Csepe / Farkasfalva / Vlková / Feketeardó / Csornotisziv / Forgolány / Gyivicsne / Batár / Bratove / Akli / Klinove / Szabó Ferenc / Szabó Gyula / Molnár Béla / Bayer Károly / Bukovich Károly / Czihor László / Danku Mihály / Farkas Sándor / Glück Ernő / népszámlálás / egyház / Szabó Károly / sport / sajtó / Országos Keresztényszocialista Párt / Népszövetség / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 3. Interregnum 1. (1921. V. 17.)
TelepülésEgyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Farkasfalva [Vlková] / Gyulafalva [Dulice] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1921
Rövid URL
ID237975
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

Hibát talált?

Üzenőfal