Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1921. november 20-i

számában a Ruszinszkói Magyar Hírlap átvette a katonai sajtóiroda közlését, miszerint: „Köztársaságunk magyar nemzetiségű alattvalói, kik Moszkvában mint túszok voltak bebörtönözve s a csehszlovák repatriáló bizottság által [lettek] kiszabadítva, Moszkvából való elutazásuk előtt köszönetüket fejezték ki a csehszlovák repatriáló bizottság elnökének.” Uo.: „A kassai rendőrség feloszlatta a Kelet-szlovenszkói Labdarúgó-szövetséget. Ez válságos helyzetbe sodorta a körzet labdarúgó csapatait, de ezzel az ungvári és szepességi kerületek visszanyerték önállóságukat.” – Beregszászban új lap indult Beregi Újság címmel a ruszinszkói „demokrata magyarság” hetilapjaként.

Hibát talált?

Üzenőfal