Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1920. október 13.

Kétéves szünet után megtartotta első közgyűlését az Ungi Református Egyházmegye Szűcs István esperes és Bernáth Zoltán egyházmegyei gondnok elnökletével. A gyűlés búcsúzott a Miskolcra távozó Révész Kálmán püspöktől, megtárgyalta a gömöri református egyházmegye átiratát, amelyben „a gömöri református magyarok a szlovenszkói kálvinisták új egyházkerületének megalakítására” hívták fel az ungiakat. Az egyházmegyei gyűlés „szükségesnek és sürgősnek jelentette ki az új egyházkerület szervezését”, s kérte a ruszinszkói reformátusok felvételét is.

Hibát talált?

[gravityform id=”1″]