Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1918. október 31.

Magyarországon győzött az őszirózsás forradalom. Károlyi Mihály lett a miniszterelnök (az október 23-án megalakult Magyar Nemzeti Tanács elnöke). Kormányában tárca nélküli miniszter Jászi Oszkár, akinek hatáskörébe a nemzetiségi önrendelkezési ügyek előkészítése tartozik. ->1919. január 18.– Megalakult az Ungvári Nemzeti Tanács. Elnök: Berzeviczy István, a város polgármestere. Titkár: Gáti József ügyvéd. Tagok: Flach Jakab, Guttman Sándor, Hámos Aladár, Juhász János, Kavasch Ernő, Lám Elemér, Minay István, Németh Imre, Reisman Henrik, Rozgonyi József, Spoganics József, Szabó Zoltán, Szőke Andor. Vármegyei nemzeti tanács nem jött létre, helyette néhány nap múlva az ungvári tanács egészült ki, átvéve ezzel a vármegyei jogkört is. Új tagok: Tahy Endre, Magyar Bálint, H. Kiss Géza, Nagy József, Zombory Dezső, Gulovics Tivadar, Avgusztin Volosin, Julij Hadzsega. ->1918. november 5.

Hibát talált?

Üzenőfal