Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1918. november 17.

Ungváron megalakult az Ung Megyei Nemzeti Szociáldemokrata Párt. Elnök: Gaar Iván. Társelnökök: Egry Ferenc, Flach Jakab. Alelnökök: Bobulszky Antal, Szántó István. Titkár: Rácz Pál. A programból: 1.„kihúzni a munkásosztályt, a cseléd és önálló földművest a maga szörnyen elhagyatott állapotából”; 2.„az iparos osztályt az őt megillető élethez juttatni”; 3.harcolni „a közvetítő kereskedelem” ellen; 4.erősíteni „a szellemi erők, az erkölcs, a hit és hazafiasság hatalmát”. – Megalakult az ungvári Nemzetközi Szociáldemokrata Párt. Elnök: Juszkó János. Titkár: Bánó József. – A Magyarországi Rutének Néptanácsának javaslatára kormánybiztossá nevezték ki Ung megyében Szabó Oreszt belügyminiszteri osztálytanácsost, Bereg megyében Kutkafalvy József ügyvédet, Ugocsában Volenszky Kálmán ügyvédet, Máramaros megyében Illés Andor főügyészt.

Hibát talált?

Üzenőfal