Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1918. december 29.

A Károlyi-kormányban ruszka krajnai miniszternek nevezték ki Szabó Oresztet, a ruszin ügyek kormánybiztosát. ->1919. január 18.– Ungváron megalakult a Károlyi Párt. Elnök: Minay István. Alelnökök: Gutman Sándor, Volosin Avgusztin, Sejkó Viktor. Titkárok: Korláth Endre, Fenczik István. Gutman Sándor megfogalmazása szerint ez a párt „nem az egyező elvűek tömörülése”, az összekötő fonal Károlyi Mihály személye, „aki körül csoportosulni kell mindnyájunknak”, mert „csak ő mentheti meg hazánkat [Magyarországot] a szétforgácsolástól”.

Hibát talált?

Üzenőfal