Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 2 3 4 5 10
298 találat

1938. október 8. : Ungváron közös ülést tartott a Központi Ukrán Nemzeti Tanács (Avgusztin Volosin, Klocsurak Sztepan, Nyimcsuk Dmitro) és a Központi Orosz Nemzeti Tanács (Kaminszki József, Homicsko Vladimir, Demko Mihály). A podkarpatszka ruszi autonóm kormány tagjainak javasolták: miniszterelnök: Bródy András, miniszterek: Bacsinszki Edmund, Pjescsák Iván, Révai Julij, Avgusztin Volosin, Fenczik István. A két nemzeti tanács tagjaiból megalakították Podkarpatszka Rusz Nemzeti Tanácsát, amely első memorandumában kinyilatkoztatta, hogy magát az önrendelkezéssel és önkormányzattal bíró összes ruszin terület egyetlen törvényes képviselőjének tartja, a hatalmat azonnal át kell adni a Bródy vezette autonóm kormánynak. – Budapesten a minisztertanács állásfoglalása: a cseh-szlovákiai területeket „nem történelmi, hanem etnikai alapon” követeli vissza, Kárpátalján tartsanak népszavazást. Október 9–13-án eredménytelen magyar–csehszlovák tárgyalások Komáromban.

1938. október 3–4. : A Központi Orosz Nemzeti Tanács a következő határozatot hozta: „Kárpátalja déli részén fekvő terület egy egészet alkot és ennek az északi részét nem lehet elválasztani a délitől, már csak azért sem, mert ezt egybeköti az ezer éves múlt gazdasági kapcsolata, az őslakos népek testvéri együttélése. - Az orosz többség ezen a területen az ezer éves múlt folyamán mindig meg tudta magát értetni az itt élő kisebbséggel. - Ennek a területnek az egységét és oszthatatlanságát 1918-ban elismerte Magyarország, amidőn a X-ik törvénnyel megadta Kárpátalja autonómiáját. - Ennek a terültnek az egységét elismerték a Nagyhatalmak is a nemzetközi és békeszerződések által, és ezért az Orosz Nemzeti Tanács ezennel bejelenti, hogy az orosz nemzet egységét, oszthatatlanságát Poprádtól a Tiszáig védeni fogja és ennek politikai hovatartozandóságát megváltoztatni csak az esetben lehet, hogyha Kárpátalja északi részei a délitől nem lesznek elszakítva és Kárpátalja önrendelkezési joga csak népszavazás által juthat kifejezésre.”

1938. szeptember 20. : Az Autonóm Földműves Szövetség és a Központi Orosz Nemzeti Tanács közös ülésén az alábbi határozat született: „Tekintettel arra, hogy a csehszlovák kormány tizennyolc év leforgása alatt sem valósította meg Podkarpatszka Rusz autonómiáját s ezzel a saint-germaini békeszerződésben és a csehszlovák alkotmánytörvényben vállalt kötelezettségeit Podkarpatszka Russzal szemben nem teljesítette, a Központi Orosz Nemzeti Tanács, mely Podkarpatszka Rusznak a Csehszlovák Köztársasághoz való csatolását eszközölte, indíttatva érzi magát, hogy e sorsdöntő órákban teljes erejével szálljon síkra Podkarpatszka Rusz s a ruszin nép jogaiért és szabadságáért. A Központi Orosz Nemzeti Tanács a wilsoni elvek alapján ragaszkodik önrendelkezési jogához, követeli a Csehszlovák Köztársaság területén élő összes ruszinoknak egy autonóm testben való egyesítését, Podkarpatszka Rusz nyugati határainak definitív megállapítását és általában népünk jövőjének minden vonatkozásban való biztosítását a legdemokratikusabb szellemben: népszavazás útján.” – Imrédy Béla miniszterelnök, Kánya Kálmán külügyminiszter, Keresztes-Fischer Lajos altábornagy, Pataky Tibor államtitkár németországi hivatalos látogatás alkalmával tárgyalt a Csehszlovákia elleni akcióról. – Szeptember 21-én Budapesten tömegtüntetésen követelték a Felvidék visszacsatolását. – Szeptember 22-én a magyar kormány jegyzékben követelte a csehszlovák kormánytól a magyarlakta területek visszaadását. – Szeptember 26.: a lengyel kormány arra biztatta a magyar kormányt, hogy nyíltan követelje Kárpátalja visszacsatolását, és vegyen részt német–lengyel oldalon a Csehszlovákia elleni katonai akcióban.

1938. szeptember 6. : Az Autonóm Földműves Szövetség jóváhagyta az Orosz Autonóm Blokk megalakulását. Határozat: követelik a földműves szövetség és az agrárpárt együttműködését szabályozó 7 pont betartását, a szojmválasztás kiírását, a kárpátorosz autonóm terület alkotmányának megadását, a terület határainak kijelölését, a létfenntartáshoz szükséges feltételek biztosítását minden lakos számára. Az ülésen Bródy András felvetette az együttműködés lehetőségét a magyarokkal és a zsidókkal. – A német külügyminisztérium emlékirata Adolf Hitler kancellár számára Kárpátukrajna ügyében: „Egy független Kárpátukrán állam külső támogatás nélkül jelenleg aligha lenne életképes. Ennek a megoldásnak mégis lenne előnye, hiszen a jövendő Nagy-Ukrajna magvát itt teremtenénk meg vele […] Mindenesetre autonómiát kell követelni Kárpátukrajna számára a nemzeti önrendelkezési jog jelszavával, és ebben a kérdésben valószínűleg nem lesznek véleményeltérések.”

1938. szeptember 4. : Az ungi Homokon megalakult a PRMKE helyi szervezete. Elnök: Gyöngyössy Endre. – Gerovsky Aleksei, az amerikai ruszinok képviselője irodát nyitott Prágában. – Az Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (&#1055&#1077&#1088&#1096&#1072 &#1095&#1082&#1088&#1072&#1081&#1085&#1089&#1100&#1082&#1072 &#1095&#1077&#1085&#1084&#1088&#1072&#1083&#1100&#1085&#1072 &#1085&#1072&#1088&#1086&#1075&#1085&#1072 &#1056&#1072&#1075&#1072) ulésén elfogadott határozatban követelték a saint-germaini békében foglaltak teljesítését, Gerovsky kiutasítását Csehszlovákiából. – Megalakult az Ukrán Népi Védegylet (&#1095&#1082&#1088&#1072&#1081&#1085&#1089&#1100&#1082&#1072 &#1085&#1072&#1088&#1086&#1075&#1085&#1072 &#1086&#1073&#1086&#1088&#1086&#1085&#1072, rövidítése: &#1091&#1085&#1086). Ez a szervezet szallt szembe fegyveresen az október folyamán a határon átszivárgó magyar szabadcsapatokkal. Az UNO védelme alatt települt át november elején az autonóm kormány Ungvárról Husztra.

1938. augusztus 27. : A PRMKE felhívása a magyar szülőkhöz: szeptember elsején vegyék vissza más nyelvű iskolába íratott gyermekeiket, és írassák át magyar tannyelvűbe. „A magyar kultúrjövőt meg kell menteni.” – A Budapesti Hírlap közölte az Egyesült Magyar Párt hivatalos álláspontját az önkormányzati törvényjavaslatról: „a nemzeti önrendelkezés elvi álláspontján állunk. […] A nemzeti eszme követeli, hogy Szlovákia és Kárpátalja területén a nemzeti önkormányzat érvényesüljön. […] Az egyes nemzetek saját önkormányzatukat országgyűlésük által gyakorolják. - Az itteni magyarság ezt a hatalmi jogkört Szlovákia és Kárpátalja keretében a magyarlakta területen gyakorolja.”

1938. július : Sereghy Andor színtársulatában Ungváron vendégszerepelt Muráti Lili, Törzs Jenő, Vaszary Piri, Gellért Lajos, Beregi Oszkár, Dayka Margit, Lázár Mária.

1938. július 1. : Az Egyesült Magyar Párt és a Szepesi Németek Pártja törvényhozói és tartománygyűlési képviselői Pozsonyban együttes ülést tartottak, amelyen a pártvezetők beszámoltak a Milan Hodža miniszterelnökkel folytatott megbeszélésekről. Az értekezleten tudomásul vették a miniszterelnök arra vonatkozó közlését, miszerint a nemzetiségi törvény („statútum”) még nem készült el, ezért az arról folyó tárgyalások csak tájékoztató jellegűek. Az értekezlet álláspontja: „minden téren változatlanul folytatni kívánja azt a harcot, amelyet két évtized előtt indított a szlovákiai magyarság teljes jogainak kivívása érdekében és változatlanul vallja, hogy a harcnak eredménye csakis Szlovákia és Kárpátalja területi autonómiájának keretében létesült magyar nemzeti önkormányzat alapján biztosítható”.

1938. június : A Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület Beregszászban tartott közgyűlésén létrehozta a Kárpátaljai Magyar Iskolaszövetkezetet, melynek célja magyar iskolák szervezése, új iskolák építésének előmozdítása. – Az amerikai Gerovsky Aleksei kezdeményezésére megalakult az ún. orosz blokk, melynek tagjai parlamenti képviselők és szenátorok: az Autonóm Földműves Szövetség részéről Bródy András, Földesi Gyula, Pjescsák Iván, az agrárpárt részéről Bacsinszki Edmund, Kosszej Pavlo, Zsidovszkij P. – A Kárpátaljai Szövetkezeti Központ közgyűlésén elhangzott jelentésből: a központhoz 316 működő szövetkezet tartozik, ebből 167 hitel-, 119 fogyasztási, a többi ipari, földműves, színházi és egyéb szövetkezet. A magyar szövetkezetek az öszszesnek valamivel több mint harmada. – A csendőrség elkobozta a Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület plakátját, melyen a magyar szülőket arra szólította fel, hogy gyermekeiket írassák magyar iskolába.

1938. június 26. : Az Egyesült Magyar Párt kárpátaljai kerületének kongresszusára került sor Munkácson 124 tagszervezet képviselői és kárpátaljai németek, ruszinok és románok több mint 600 küldötte részvételével. A kongresszus megállapította: az 1935. május 26-i tartománygyűlési választáson Kárpátalja magyarsága népszámlálás szerinti arányának megfelelően számított 44 765 magyar szavazatból az Egyesült Magyar Párt 37 931 szavazatot kapott, vagyis a kárpátaljai magyarság össz-szavazatainak 94,8 százalékával az Egyesült Magyar Párt politikája mellett foglalt állást. Ez azt jelenti, hogy a kárpátaljai magyarság politikai képviseletére kizárólag az egyesült párt képviselői jogosultak. A gyűlésen határozatban mondták ki: követelik Kárpátalja önkormányzatát, a tartománygyűlési választások azonnali kiírását, a rendszertelen erdőirtások beszüntetését, a végrehajtott földreform kiigazítását, a kártalanítást az autonómia bevezetésének 19 év óta tartó halasztgatása miatt stb. (Az EMP 81 pontjának kiegészítése.) Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő az autonómiával kapcsolatban kifejtette: „Kárpátalja autonómiája kérdésében továbbra is ragaszkodunk ahhoz az álláspontunkhoz, hogy az autonómia minket is megillet, mert a békeszerződés szerint nemcsak a rutén népet illeti meg, hanem a Kárpátok alatt lévő, többségében rutén területen élő összes őslakos népeket. E megvalósítandó autonómia keretében meg fogjuk találni a megegyezést a rutén néppel.”

1938. június 3. : Dérer Iván igazságügy-miniszter a következő nyilatkozatot tette a Nemzet című ellenzéki politikai napilapnak a készülő nemzetiségi törvényről: „Az új nemzetiségi statútum új önkormányzati jogokat biztosít a cseh köztársaságban élő kisebbségi nemzetek számára. Szándékosan használom a ťnemzetŤ megjelölést, mert az új statútum nem ismer nemzetiségeket. Minden egyes itt lakó népet a nemzet kiegészítő részének tekint, mégpedig a nemzet ama részére vonatkoztatva, mely a köztársaság határain kívül önálló nemzeti életet él. Igaz ugyan, hogy a problémákat nem területi autonómia alapján oldja meg – mint ahogy a németek, például, kantonokat kívántak –, hanem a mai önkormányzati elv fejlesztésével és legmesszebbmenő kiépítésével. Közigazgatási tekintetben ma 4 tartomány van: cseh, morva, szlovák és Kárpátalja. Ezeknek ma is van bizonyos önkormányzatuk, amit az országos képviselőtestület gyakorol. Ezeknek az önkormányzati jogát az új törvényjavaslat erősen kiszélesíti. […] A territoriális autonómia azt jelentené, hogy a németlakta vidéket el kellene választani a csehlakta vidéktől, a szlovák vidékeket a magyarlakta területektől. Ezt a kormány nem teheti, mert ez végeredményben az ország felosztását jelentené. […] kulturális téren a kívánságok teljesítése nincs összefüggésben a területi autonómiával. […] Cseh- és Morvaországban már működnek régóta az országos iskolatanácsok, amelyeket az osztrák iskolaügy örökségeként vettünk át. […] Az új nemzeti statútum bevezeti az országos iskolatanácsot” Szlovenszkón és Kárpátalján is.

1938. május : A kormány segélyt szavazott meg a tavalyi aszály és az idei árvíz kárpátaljai károsultjainak. – Az alkotmánybíróság tagjává nevezték ki Hadzsega Illést, az ungvári kerületi bíróság elnökét. – A ruszin autonomista pártok Munkácson egységes választási front megalakításáról tárgyaltak. – Szilassy Béla a Magyar Nemzeti Párt szlovenszkói szenátora interpellációt nyújtott be a parlamentben a magyar nemzeti színek használata tárgyában.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / Munkács / Budapest / Uzshorod / Ungvár / Szilassy Béla / Pécs / egyéb pártok és pártszövetségek / Hadzsega Julij (Hadzsega Illés) / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / ipar, kereskedelem / Mukacseve / magyarországi törvények / Szerényi Ferdinánd / Ungvári (Ungvidéki) / nyelvkérdés / tanítóképzés / oktatásügy / csehszlovák választások / ünnepek, évfordulók / statisztika / elemi, polgári iskola / szakoktatás / főiskola, egyetem / pravoszláv, görögkeleti / mozgósítás / Berlin / Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Csehszlovákiai (Felvidéki) Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) / Wellmann Mihály / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Kisebbségi Intézet (Pécs) / Popp Iván / Gerovsky Aleksei / Jancsisin Iván / Bucsincsák László / népszámlálás / Jaross Andor / árvíz / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. b) Kiábrándulás; a nemzetiségi mozgalmak felerősödése (1937. X. 8.)
TelepülésPécsújfalu [Pečovská Nová Ves]
Év1938
Rövid URL
ID241843
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1938. május 29. : A Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület és a Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület közös beregszászi ankétján a kárpátaljai magyar iskolasérelmeket vették számba. Az eseményen jelen volt a cseh agrárpárt ún. magyar titkára is. Wellmann Mihály, a KMKE ügyvezető elnöke elmondta: ma ugyanannyi magyar iskola van Kárpátalján, mint tíz évvel korábban, ezért 3417 gyermek kénytelen szláv tannyelvű elemi iskolába járni. A 110 000 lelket számláló kárpátaljai magyarságnak csak 110 iskolája van (364 osztállyal), a 35 000-es cseh és szlovák lakosságnak pedig 166 (613 osztállyal). Magyar pedagógus csak 361 van, cseh/szlovák viszont 612.Magyar óvoda 13 van a területen, cseh/szlovák 48.Nincs önálló magyar polgári iskola, ezért 859 magyar tanuló kénytelen szláv tannyelvű iskolába járni. Önálló középiskolája sincs Kárpátalja magyar lakosságának. A magyar gyermekeknek mintegy 87 százaléka nem tanulhat anyanyelvén (az elemitől a középiskoláig). A tanítóság utánpótlására nincs magyar tanítóképző. Az ankét résztvevői határozatot fogadtak el, melyben követelték: minden magyar gyermek részesüljön magyar nyelvű oktatásban, létesítsenek a magyarság számarányának megfelelő mennyiségű magyar iskolát, építsenek új magyar iskolákat, a magyar iskolákból távolítsák el a nem magyar tanerőket, hozzanak létre magyar iskolatanácsokat, és biztosítsák a teljes magyar iskolai önkormányzatot, állítsanak fel önálló magyar tanfelügyelőséget, magyar tanítóképzőt, magyar egyetemet Kárpátalján.

1938. március : Kárpátalján is életbe lépett az 1937. február 18-i kormányhatározat, amelynek alapján „a legalább 50 százalékos magyar többséggel bíró helyeken kétnyelvű feliratokat, nyomtatványokat, tekintettel a ruszinságra, háromnyelvűeket vezetnek be a postán és a vasútnál”. A nyelvtörvény kiterjed a beregszászi, a nagyberegi, a gáti, a kaszonyi, a macsolai, a muzsalyi, a beregsomi, a vári, a nagybégányi, a benei és a beregdédai postára, valamint Ardó, Bene, Bereg, Beregszász, Kígyós, Nagybégány, Borzsova–Nagymuzsaly, Som–Kaszony, Újfalu, Szürte és Téglás vasútállomására. – A Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület beregszászi rendezvényén Narancsik Imre református lelkész kijelentette: „eddigi társadalmi életünk téves utakon jár és sürgősen megalakítandó a ťnépközösségŤ. Ennek a népközösségnek nem szabad sem jobb-, sem baloldalinak lenni, nem szabad sem Kelet-, sem Nyugat-Európa felé kacsingatni, hanem Közép-európainak kell lennie és mint a jóakarat népének kell fellépnie.” – Ungváron megalakult a cserkész főtanács. Elnök: Hrabár Konstantin kormányzó. „A főtanács révén az Országos Hivatal anyagilag kívánja segélyezni a cserkészmozgalmat.” – A Szlovák Néppárt Pozsonyban szlovák–német–magyar–ruszin autonomista blokk létrehozását határozta el. – Brünnben volt kiállítása Gottlieb Margit ungvári festőművésznek.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkereformátus / Munkács / Uzshorod / Prága / Szürte / Brünn / Ungvár / Pittsburgh / Korláth Endre / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / ipar, kereskedelem / Hodža Milan / Mukacseve / Földesi Gyula / kárpátaljai (szojm) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / csehszlovák választások / statisztika / cserkészet / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Mezőkaszony, Kaszony / Kerekes István / Nagybereg, Bereg / Berehi / Lengyelország / Bacsinszki Edmund / Borzsova / Borzsava / Vári / Beregdéda, Déda / Deda / Beregardó, Ardó / Ardiv / Beregbene, Bene / Benya / Hrabár Konstantin / Hokky Károly / Beregsom / Som / Brno / Bródy András (Bródy Andrej) / Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE), Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület / Köszörű Károly / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Gát / Haty / Macsola / Mocsola / Várnai Zseni / Pjescsák Iván / Duka Zólyomi Norbert / Ivánffy Géza / Nagybégány / Velika Bihany / Kistéglás, Téglás / Teglas / Kígyós / Narancsik Imre / Gottlieb Margit / képzőművészet / közigazgatás / Szüllő Géza / Pozsony / Bratislava
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. b) Kiábrándulás; a nemzetiségi mozgalmak felerősödése (1937. X. 8.)
TelepülésGatály [Hatalov] / Pozsony [Bratislava] / Somszeg [Vieska] / Variháza [Varechovce]
Év1938
Rövid URL
ID241789
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1938. március 28. : „Az Autonóm Földműves Szövetség kiáltványa a kárpátorosz nép parlamenti képviselőihez” (aláírók: Bródy András, Pjescsák Iván képviselők, Földesi Gyula szenátor): a bel- és külpolitikai események tanúsága szerint „az általunk a múlt esztendőben megindított az összes autonóm erők egyesítésére irányuló akció már ma egészen beigazolódik”. Követelések: a csehszlovák nemzetgyűlés kárpátorosz tagjai alakítsanak közös autonóm klubot, ez a klub foglaljon állást „a Kárpátok déli részén fekvő orosz terület” autonómiájának azonnali megadása mellett, a kormány azonnal írja ki a választásokat a Kárpátorosz Szojmba, és jelentse ki, hogy elfogadja a Központi Orosz Nemzeti Tanács által kidolgozott alkotmány(autonómia)tervezetet. „Mindnyájukat hívjuk egy hatalmas autonóm frontra.” – A prágai parlamentben Szüllő Géza az Egyesült Magyar Párt nevében a következő nyilatkozatot olvasta fel: „A képviselőház nyilvánossága előtt szögezem le, hogy ebben a köztársaságban nemcsak szlovák, német, rutén, hanem magyar kérdés is van […] a magyarság pártjai már megalakulásuk óta Szlovákia és Kárpátalja autonómiájáért harcoltak […] Az autonómia alapját a pittsburgh-i szerződés teremtette meg, a Kárpátalja önkormányzatát maga a békeszerződés írta elő. Egyik feltételnek sem tesz eleget a kormány és ez az oka mostani megrendült helyzetének. […] Meg kell hogy értse a kormány, hogy másként itt boldogulást nem tud elérni, mintha a teljes jogegyenlőség alapján állva megadja minden itt élő nemzetnek, ami őt isteni és emberi törvény alapján megilleti.” – Milan Hodža miniszterelnök rádióbeszédben jelentette be, hogy elkezdődött a nemzetiségi statútum előkészítése.

1 2 3 4 5 10
298 találat