Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2 3 4 5 108
3214 találat

1992. szeptember 1. : Az SZNT kétnapos vitát követően 460/1992. számmal elfogadja a Szlovák Köztársaság Alkotmányát. Az Együttélés és az MKDM képviselői, miután valamennyi módosító javaslatukat elutasítják, az alkotmány szövege és a szavazás módszere (nyílt név szerinti szavazás) elleni tiltakozásul a szavazás előtt elhagyják az üléstermet. Az alkotmánynak a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok jogait tartalmazó negyedik szakaszának 33. cikkelye kimondja, hogy „bármely nemzetiségi kisebbséghez, vagy etnikai csoporthoz való tartozás senkinek sem lehet hátrányára”, 34. cikkelye biztosítja kultúrájuk fejlesztéséhez, az információk anyanyelvükön való terjesztéséhez, a nemzetiségi egyesületekben való egyesüléshez, művelődési és kulturális intézmények alapításához és fenntartásához, 35. cikkelye pedig többek között az anyanyelvi művelődéshez és anyanyelvüknek a hivatalos érintkezésben való használatához való jogukat. Leszögezi ugyanakkor azt is, hogy „az alkotmányban biztosított jogok gyakorlása nem irányulhat a Szlovák Köztársaság szuverenitásának és területi integritásának veszélyeztetésére, valamint többi lakosának diszkriminációjára”. Megnyílnak az első magyar tannyelvű egyházi iskolák: Alistálon református, Dunaszerdahelyen, Ipolyságon és Paláston római katolikus alapiskola, Gútán római katolikus nyolcéves gimnázium nyílik. Az 1992/93-as tanévben Szlovákia 268 magyar tannyelvű alapiskoláját 47 347 tanuló, a 20 magyar tannyelvű gimnáziumot 4462 diák látogatja. Szlovák alapiskolába 12 413 magyar tanuló, a magyar nemzetiségű alapiskolások 20,8%-a, szlovák gimnáziumba 1088 magyar diák, a magyar nemzetiségű gimnazisták 19,6%-a jár. A magyar nemzetiségű egyetemi és főiskolai hallgatók száma 2548, az összes hallgató 4,6%-a.

1992. július 17. : Az SZNT nyilatkozatot fogad el a Szlovák Köztársaság szuverenitásáról, amelynek 2. bekezdése szerint a szlovák parlament kinyilvánítja „a szlovák nemzet természetes jogát az önrendelkezésre”, 4. bekezdése pedig az önrendelkezést „a szlovák nemzet szuverén államának alapjaként” definiálja. A parlament elveti az MKDM és az Együttélés képviselői klubjának nevében Csáky Pál által előterjesztett javaslatot, hogy a deklaráció mondja ki a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok egyenjogúságának az alkotmányban való rögzítését, valamint hogy a Szlovák Köztársaságot a Szlovákiában élő polgárok szuverén államaként fogalmazza meg. A magyar képviselők részben tartózkodnak, részben elutasítják a deklaráció megszavazását. A szuverenitási nyilatkozatra válaszul Václav Havel levélben értesíti a Szövetségi Gyűlést, hogy július 20-i hatállyal lemond köztársasági elnöki tisztségéről.

1 2 3 4 5 108
3214 találat