Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

14 találat

1991. május : Megjelenik Somorján a Somorja és Vidéke című közéleti havilap első száma. Főszerkesztője Csiba László. (A lap júniustól Somorja és Vidéke - Šamorín a okolie címmel kétnyelvűként jelenik meg.)

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeGidrafa / Budmerice / Budapest / kisajátítás / igazságszolgáltatás / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / egyházak - római katolikus / mezőgazdaság - földreform / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / emlékművek, emlékhelyek / Soóky Dezső / Szlovák Katolikus Püspöki Kar / diszkrimináció / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Hites Kristóf / díjak, kitüntetések / Nagy János / Szövetségi Gyűlés / Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája / Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája / Gyimesi György / A. Nagy László / Rákóczi Szövetség / Göndöcs László / Vigh Károly / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Tőkés László / Zászlós Gábor / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Glória Társulat (Szlovákiai Magyar Katolikus Papok Társulata) / Harsányi Gyula / Koller Gyula / Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége / Gémesi Károly / Szőcs Ferenc / Magyarok Világszövetsége / Halzl József / Selmeczi Elek / Határon Túli Magyarok Titkársága / Entz Géza / Magyar Ferenc / Varga Olivér / Bugár Béla / Novitzky Béla / Bartal Károly / klubmozgalom - parlamenti klub / Csehszlovákiai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete / Vincze Dániel / Miklós István / Szlovákiai Magyar Folklórszövetség / Mihályi Molnár László / Esterházy Malfatti Alice / Barcsek Sándor / Lány / Európai Népcsoportok Föderális Uniója / Boros Zoltán / Állami Földalap / Esterházy János Emlékbizottság / Szövetségi Gyűlés Emberjogi és Kisebbségi Bizottsága / Somorja és Vidéke – Šamorín a okolie / Duray Miklós / Esterházy János / színjátszás / állampolgárság / nyelvhasználat / Csiba László / mezőgazdaság / Csáky Pál / Pozsony / egyházak / Somorja / Kassa / Komárom / Új Szó / Komárno / Šamorín / Dunajská Streda / Bratislava / Želiezovce / Košice / Senec / Dunaszerdahely / Szenc / Zseliz / Magyarország / Klapka György / Csehország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda] / Gidrafa [Budmerice] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Pozsony [Bratislava] / Somorja [Šamorín] / Szenc [Senec] / Zseliz [Želiezovce]
Év1991
Rövid URL
ID235904
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1991. május 25. : A Rákóczi Szövetség közgyűlésén a szövetség által létrehozott Esterházy János Emlékbizottság első ízben ítéli oda az Esterházy János-emlékplakettet, Nagy János szobrászművész alkotását, amelynek kitüntetettjei Esterházy Malfatti Alice és Hites Kristóf. A Rákóczi Szövetség elnökévé a közgyűlés ismét Halzl Józsefet választja, alelnöke Vigh Károly, Selmeczi Elek és Soóky Dezső, főtitkára Göndöcs László lesz. Az FMK Politikai Testülete nyilatkozatot ad ki a földtörvénnyel kapcsolatban, amely szerint „a földtörvény az első lépés a kassai kormányprogram következményeinek tényleges felszámolása és a magyarságot érintő diszkriminatív intézkedések megszüntetése felé”. Prágában megtartja I. közgyűlését a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége.

1990. május : Felvidéki Hírvivo címmel megjelenik Budapesten a Rákóczi Szövetség politikai és művelődési értesítőjének első száma. Felelős szerkesztője Selmeczi Elek. A lap második, 1990. decemberi számától kezdve Rákóczi Hírvivo címen jelenik meg. Megjelenik Pozsonyban a Szakszervezeti Közlöny című szakszervezeti havilap utolsó száma.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / Matica slovenská / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - alap- és középiskola / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / tudományosság / ifjúság / Brünn / Brno, Csehország / Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Szakszervezeti Közlöny / díjak, kitüntetések / Pedagógiai Kar / klubmozgalom / József Attila Ifjúsági Klub (JAIK) / Juhász Gyula Ifjúsági Klub (JUGYIK) / alapítványok / Galán Géza / Szövetségi Gyűlés / Ady Endre Diákkör (AED) / Mikó Jenő / Rákóczi Szövetség / Párbeszéd Alapítvány / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Magyar Diákszövetség / Tőkés László / Dél-Zempléni Változások / Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) / Ifi / Regio / Együttélés / Jókai Mór Egyetem / Kovács László / Szlovák Nemzeti Párt (SZNP) / Štúr Társaság / Magyarok Világszövetsége / Nagyvárad / Oradea, Románia / Lehetőség / Ádám Zita / Máthé József / Simonyi Alapítvány / Balázs György / Czenthe Miklós / Halzl József / Kun Ferenc / Selmeczi Elek / Határon Túli Magyarok Titkársága / Közgazdaságtudományi Egyetemen (Budapest) / Entz Géza / Felvidéki Hírvivő / Rákóczi Hírvivő / nyelvhasználat / Pukkai László / választások / Dobossy László / szakszervezetek / Pozsony / egyházak / Érsekújvár / Kassa / Komárom / Nemzetiségi Tanács / Új Szó / pedagógusképzés / Komárno / Nové Zámky / Dunajská Streda / Gabčíkovo / Bratislava / Nitra / Želiezovce / Košice / Šimonovce / Rimasimonyi / Nyitra / Dunaszerdahely / Bős / Zseliz / Magyarország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Pozsony [Bratislava] / Rimasimonyi [Šimonovce] / Zseliz [Želiezovce]
Év1990
Rövid URL
ID235289
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1990. május 23. : Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal keretében - az első szabad választásokat követően hivatalba lépő magyar kormány megalakulásának napján - Entz Géza címzetes államtitkár vezetésével megalakul a Határon Túli Magyarok Titkársága. A Magyar Diákszövetség, a prágai Ady Endre Diákkör, a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub, a nyitrai Juhász Gyula Ifjúsági Klub és a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub az Ifi hasábjain közös nyilatkozatot tesznek közzé, amely szerint felvállalják a nyitrai Pedagógiai Kar magyar diákjainak és pedagógusainak február 26-i állásfoglalását, egyben tiltakoznak a magyar felsőoktatási intézmény kérdésének kampányeszközként való felhasználása ellen. A Dél-Zempléni Változások című hetilap felhívással fordul az 1944 végén ún. málenkij robotra hurcolt személyekhez, ill. azok hozzátartozóihoz, hogy erkölcsi s esetleges anyagi kártérítésük érdekében jelentkezzenek a lap szerkesztőségénél, amely felvállalja névsoruk összegyűjtését és az illetékes szervekhez való továbbítását. (A lap október 31-én megkezdi az elhurcoltak községenkénti névsorának közlését.) A Rákóczi Szövetség és a Regio kisebbségtudományi szemle a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen Esterházy János-emlékestet rendez.

1989. november 25. : A PF, a NYEE, ill. a 800 ezres prágai és a 70 ezres pozsonyi tüntetés résztvevői elégtelennek minősítik a pártvezetésben bekövetkezett változásokat, s megfogalmazzák azt az igényt, hogy töröljék az alkotmányból a kommunista párt vezető szerepét. Az FMK, a Magyar Diákszövetség, a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma és a Matesz képviselői megbeszélést tartanak a Csemadok pozsonyi székházában, amelyen a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma felveti a szlovákiai magyar közéletet összefogó egységes magyar politikai erő létrehozásának a lehetőségét, amit azonban az FMK és a Magyar Diákszövetség a magyarság elszigetelődésének veszélyére hivatkozva visszautasít. A találkozó résztvevői közös nyilatkozatot írnak alá, amelyben amellett, hogy követelik az 1968-as események újraértékelését, kinyilvánítják: a demokrácia, az egyenrangúság és egyenjogúság elvei alapján kívánják újraértékelni a csehszlovákiai magyarság helyzetét, s egyenjogú szövetségben kívánnak élni az ország nemzeteivel és nemzetiségeivel. A NYEE és a szlovák főiskolások koordinációs bizottsága 12 pontból álló közös programnyilatkozatot fogad el, amely megfogalmazza többek között a szabad választások megtartásának, a kommunista párt vezető szerepe alkotmányból való törlésének, a jogállam kiépítésének, az egyház és az állam szétválasztásának, a csehek és szlovákok demokratikus föderációja következetes megvalósításának, valamint a nemzetiségi jogok törvényes szabályozásának igényét. A Magyar Diákszövetség akcióbizottsága elfogadja a szövetség programnyilatkozatát, amely követeli többek között a kommunista párt vezető szerepének megszüntetését, a szabad választások kiírását, az államhatalmi ágak szétválasztását és a helyi önkormányzatok jogkörének kiszélesítését. Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök bejelenti a politikai foglyok szabadon bocsátását. Budapesten Käfer István vezetésével önálló egyesületté alakul a korábban a Rákóczi Szövetség keretében működött Amicus Kör, a cseh és szlovák kultúra barátainak köre.

14 találat