Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

29 találat

1982. április : A Magyar Füzetek könyvsorozatában, Szlovákiai jelentés címmel - Borsody István pittsburghi nyugalmazott egyetemi tanár előszavával - megjelenik Párizsban a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága A magyar kisebbség állapotáról című monográfiája. A bizottság munkaközösségének széles körű összefogással készült dokumentuma részletesen ismerteti a csehszlovákiai magyarság történelmét, jogállását, települési és demográfiai viszonyait, gazdasági helyzetét, társadalmi rétegződését, iskola- és művelődésügyét, egyházai helyzetét, egyesületi és politikai életét, valamint az anyanyelvének használatát korlátozó rendelkezéseket.

1947. június : A Csehországba deportált magyarok beadványok sokaságában fordulnak a prágai magyar külképviselethez és a pozsonyi magyar meghatalmazotthoz, amelyekben érdekvédelmük ellátását, hazatelepítésük, esetleg Magyarországra való áttelepülésük előmozdítását kérik.

1947. február 10. : Párizsban a háború győztes államai - köztük Csehszlovákia - aláírják Magyarországgal a békeszerződést, amely az első bécsi döntést „semmisnek és érvénytelennek” nyilvánítva visszaállítja az 1938. január 1-jei csehszlovák-magyar határt azzal a módosítással, hogy Csehszlovákiához csatolja Horvátjárfalu, Oroszvár és Dunacsún községet. Magyarországot kötelezi, hogy bocsátkozzon tárgyalásokba Csehszlovákiával azon magyarok kérdésének a rendezéséről, akiket a lakosságcsere-egyezmény keretében nem telepítenek át Magyarországra. Amenynyiben a békeszerződés érvénybe lépésétől számított 6 hónapon belül nem sikerülne megállapodniuk, Csehszlovákiának jogában áll a Külügyminiszterek Tanácsához fordulnia. A békeszerződés aláírása előtt a magyar kormány a nagyhatalmakhoz intézett jegyzékében elégedetlenségét fejezi ki az igazságtalan békével szemben. Különösen azt kifogásolja, hogy az aláírandó békeszerződés semmilyen biztosítékot nem tartalmaz a Magyarország határain kívül, mindenekelőtt Csehszlovákiában élő magyarok alapvető emberi jogainak tiszteletben tartására, ami lehetővé teszi a csehszlovák kormány számára a magyarság további üldözését. Az SZNT és a Megbízottak Testülete kiáltványban mond köszönetet a „testvéri szláv nemzeteknek” azért a segítségért, amellyel a békekonferencián Csehszlovákia „igazságos ügyét” támogatták.

1946. szeptember : Krausz Zoltán és Varró István, a CSMADNÉSZ aktivistái Mindszenty József esztergomi érsek megbízásából Franciaországba indulnak, hogy tájékoztassák a nyugati közvéleményt a csehszlovákiai magyarság helyzetéről, s megpróbálják befolyásolni a békekonferencia menetét. Miután azonban időközben a magyar békeszerződés vitája befejeződött, Salzburgból visszarendelik őket Magyarországra.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeOroszvár / Horvátjárfalu / Jarovce / kisajátítás / igazságszolgáltatás / törvények, törvényhozás / Belügyi Megbízotti Hivatal / határkérdés / jegyzékek, memorandumok / Oktatás- és Népművelésügyi Megbízotti Hivatal / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Ausztria / Nemzeti Front / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Demokrata Párt (DP) / Megbízottak Testülete / Lettrich Jozef / egyházak - református / USA / Masaryk Jan / Clementis Vladimír / Alkotmányozó Nemzetgyűlés / Gyöngyösi János / Mindszenty József / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / Szlovákiai Szociáldemokrata Párt / Szlovák Telepítési Hivatal (SZTH) / Munkapárt / Szabadságpárt / Bezenye / Dunacsún / Čunovo / Rajka / Párizs / Paris, Franciaország / Washington / Központi Reszlovakizációs Bizottság / Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség (CSMADNÉSZ) / Keresztury Dezső / Magyar Területi és Politikai Bizottság / Slávik Juraj / Sebestyén Pál / Stirling A. T. / Szegedy-Maszák Aladár / Hajdú Vavro / Pop Maurice / Smith Walter Bedell / Visinszkij Andrej Januarjevics / Hood Samuel / Salzburg / Varró István / Krausz Zoltán / lakosságcsere / reszlovakizáció / Beneš-dekrétumok / kitelepítés / állampolgárság / mezőgazdaság / pozsonyi hídfő / választások / közigazgatás / autonómia / Pozsony / egyházak / Rimaszombat / Kassa / belső telepítés / Rozsnyó / Rožňava / Štúrovo / Bratislava / Košice / Rimavská Sobota / Rusovce / Párkány / Magyarország / Esztergom
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésDunacsún [Čunovo] / Horvátjárfalu [Jarovce] / Kassa [Košice] / Oroszvár [Rusovce] / Párkány [Štúrovo] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Rozsnyó [Rožňava]
Év1946
Rövid URL
ID228319
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1946. szeptember 29. : Párizsban a magyar és csehszlovák békeküldöttség a Magyar Területi és Politikai Bizottság csehszlovák igényeket vizsgáló albizottságának kezdeményezésére közvetlen tárgyalást folytat a magyar lakosság egyoldalú kitelepítésére vonatkozó csehszlovák indítványról. A magyar delegáció a transzfert határmódosításhoz köti azzal, hogy bizonyos számú magyart hajlandó átvenni az érintett terület lakosságán felül is, a Csehszlovákiában maradók pedig visszakapnák emberi jogaikat. Miután a csehszlovák fél elutasítja a Magyarország javára történő határmódosítás lehetőségét, a kétoldalú megbeszélés eredmény nélkül zárul. A brit küldöttség ezzel párhuzamosan a transzfer részleges megvalósítására, ill. területcsere útján Magyarország területi kompenzálására vonatkozó nem hivatalos kompromisszumos javaslatot nyújt át mindkét fél számára. Ez Csehszlovákiajavára Rozsnyótól és Kassától délre 510 km2-nyi 20 000 lakosú, míg Magyarország javára Párkány térségében, Gömörben, valamint a Bodrogközben 1130 km2-nyi 78 000 lakosú terület átadását javasolja.

1946. augusztus 14. : A párizsi békekonferencián Gyöngyösi János külügyminiszter felszólalásával -aki beszédének középpontjába a magyar kisebbségek jogainak biztosítását állítja, s az ENSZ égisze alatt egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer kiépítését javasolja - kezdetét veszi a magyar békeszerződés tervezetének vitája. Gyöngyösi szerint, ha Csehszlovákia meg akarja tartani a magyarlakta területeket, tartsa meg a magyarokat is, s biztosítsa számukra az emberi és polgári jogokat, ha azonban Csehszlovákia ezt nem vállalná, a magyar kormány ragaszkodni kényszerülne ahhoz az alapelvhez, miszerint „a nemzetnek joga van a földhöz, amelyen él”. Kassán a járási népbíróság ítéletet hirdet a háborús bűnökkel vádolt 715 kassai magyar perében, akik közül 194 személyt hét naptól két hónapig terjedő börtönbüntetésre, ill. munkatáborra, valamint teljes vagyonelkobzásra ítél, 169 vádlott esetében elhalasztja az ítélethirdetést, 253 vádlottat felment, 94 esetben pedig visszavonja a vádat. A magyar kormány szóbeli jegyzékben hívja fel a nagyhatalmak figyelmét a csehszlovákiai magyarsággal szembeni népbírósági eljárások magas számára, s Csehszlovákia igyekezetére a lakosságcsere-egyezmény kijátszására. A jegyzék szerint a lakosságcsere-egyezmény ilyen körülmények között „tárgytalanná válik és végre nem hajtható”. A pozsonyi Szlovák Nemzeti Bíróság halálra ítéli Vojtech Tukát, a háborús Szlovák Köztársaság miniszterelnökét.

1946. május : Stószon Fábry Zoltán befejezi a magyarság kollektív bűnösségének vádja ellen tiltakozó A vádlott megszólal című memorandumát, amelyet megküld több cseh és szlovák vezető politikus és értelmiségi, többek között Jan Masaryk külügyminiszter, Vladimír Clementis külügyi államtitkár, Gustáv Husák közlekedés- és közmunkaügyi megbízott, Jozef Lettrich, az SZNT elnöke, Ladislav Novomeský oktatás- és népművelésügyi megbízott, valamint Peter Jilemnický és Emil Boleslav Lukáč szlovák költők címére.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / Stósz / kisajátítás / SZNT [Szlovák Nemzeti Tanács]-rendeletek / törvények, törvényhozás / határkérdés / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Demokrata Párt (DP) / Megbízottak Testülete / Lettrich Jozef / Novomeský Ladislav / Prága / Praha, Csehország / Tiso Jozef / Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) / Masaryk Jan / Clementis Vladimír / Külügyminiszterek Tanácsa / Alkotmányozó Nemzetgyűlés / Ideiglenes Nemzetgyűlés 1. (csehszlovák) / Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt (CSNSZP) / Szlovák Telepítési Hivatal (SZTH) / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / Munkapárt / Csehszlovák Áttelepítési Bizottság / Nemzetgyűlés 2. (magyar) / Szabadságpárt / Párizs / Paris, Franciaország / Púll Ján / Dastych František / Csehszlovák Szociáldemokrata Párt (CSSZDP) / Csehszlovák Néppárt / Jilemnický Peter / Lukáč Emil Boleslav / gazdaság / lakosságcsere / reszlovakizáció / Fábry Zoltán / kitelepítés / állampolgárság / mezőgazdaság / választások / autonómia / szakszervezetek / Štós / Magyarország
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésStósz [Štós] / Stósz [Štós]
Év1946
Rövid URL
ID228138
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1946. április 25. : Párizsban megkezdődik a Külügyminiszterek Tanácsának a Magyarországgal, Olaszországgal, Romániával, Bulgáriával és Finnországgal kötendő békeszerződések feltételeinek véglegesítésével foglalkozó értekezlete. A csehszlovák kormány - miután a brit kormány azokat elutasította, a londoni külügyminiszter-helyettesi értekezlet pedig érdemben nem foglalkozott velük - a külügyminiszteri értekezlet elé terjeszti a háború előtti csehszlovák-magyar határ visszaállítására, a pozsonyi hídfő kiszélesítésére s a lakosságcsere és a reszlovakizáció után Csehszlovákiában maradó magyarok egyoldalú kitelepítésének jóváhagyására vonatkozó április 3-i követeléseit azzal, hogy foglalják bele azokat a Magyarországgal kötendő békeszerződésbe. Az SZNT lakóvédelemről szóló 54/1946. sz. rendelete korlátozza a felmondás lehetőségét, nem védi viszont azokat a magyarokat és németeket, akik a 33/1945. sz. elnöki alkotmánydekrétum alapján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat, valamint azokat, akiket az SZNT 33/1945. sz. rendelete alapján elítéltek.

29 találat