Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)

A kronológia, amely több évtizedes kutatómunka eredménye (cseh)szlovákiai magyarok történetének 1918 és 1945 közötti korszakát foglalja magában. A kronológia 2020-ban könyv formájában is megjelent a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. (összeállította: Popély Gyula)

28 találat

1945. április 5. : A Fierlinger-kormány Kassán nyilvánosságra hozza programját, amely „kassai kormányprogram” néven kerül be a történelmi köztudatba. A csehszlovákiai magyar és német nemzeti kisebbség további sorsáról a tizenhat fejezetből álló kormányprogram V., VIII., IX., X., XI. és XV. fejezete rendelkezik. Az V. fejezet az államigazgatás átszervezéséről szól. Leszögezi, hogy a közügyeket a jövőben a nép által választott nemzeti bizottságok fogják végezni. Azonban „azoknak a községeknek és járásoknak ideiglenes igazgatására, ahol többségben van az állam szempontjából megbízhatatlan, nem szláv lakosság, közigazgatási bizottságokat alapítunk.” A kormány támogatni fogja a férfiak és nők általános választójogát; „a nemzet árulóit és a nép ellenségeit”, köztük a magyarokat és a németeket is, viszont megfosztja mind aktív, mind passzív választójogától. A VIII. fejezet az aktív antifasisztákon kívül a magyar és német kisebbség egészét háborús bűnösnek nyilvánítja és megfosztja csehszlovák állampolgárságától. „A Csehszlovák Köztársaság azon német és magyarnemzetiségű polgárai közül, akiknek az 1938-as müncheni döntés előtt csehszlovák állampolgárságuk volt, elismeri az állampolgárságát, illetőleg lehetővé teszi a köztársaságba való visszatérését az antináciknak és antifasisztáknak, akik már a müncheni döntés előtt aktív küzdelmet folytattak Henlein és a magyar irredenta pátok ellen a Csehszlovák Köztársaság érdekében…. A többi német és magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár csehszlovák állampolgársága megszűnik…. Azokat a németeket és magyarokat, akik az 1938-as müncheni döntés után költöztek a Csehszlovák Köztársaság területére, azonnal kiutasítjuk a köztársaságból, hacsak nem indul ellenük büntető eljárás.” A IX. fejezet a magyarok, németek, árulók és kollaboránsok megbüntetéséről és internálásáról rendelkezik: „Táborokat létesítünk azoknak a német és magyar személyeknek az internálására, akik valamiféle kapcsolatban álltak a náci és fasiszta szervezetekkel, ezek apparátusával és fegyveres meg terrorista alakulataival.” Ügyüket a Nemzeti Bíróság és a rendkívüli népbíróságok fogják tárgyalni. A X. fejezet kimondja azon németek és magyarok vagyonának nemzeti gondnokság alá helyezését, „akik elárulták a nemzetet és aktívan támogatták a német és a magyar megszállókat.” A XI. fejezet az „új földreformmal” foglalkozik. Nemzeti Földalap létrehozását helyezi kilátásba, amely átveszi a németek és magyarok elkobzott földjeit, épületeit, holt és élő leltárát. „az említett földbirtokokat és a velük összefüggő vagyont kártérítés nélkül elkobozzuk… A mezőgazdasági földet, amellyel a Nemzeti Földalap rendelkezik, a cseh országrészekben cseh, Szlovákiában szlovák és ukrán zselléreknek, kis- és középparasztoknak, valamint mezőgazdasági munkásoknak osztjuk ki.” A XV. fejezet az oktatási és kulturális intézményekben végrehajtandó tisztogatásokról rendelkezik: „Bezárjuk a cseh és a szlovák városokban az összes német és magyar iskolát… Felülvizsgáljuk a német és a magyar kultúrához fűződő viszonyunkat, leleplezve a kultúrák reakciós elemeit minden területen. Megerősítjük művelődéspolitikánkban a szláv orientációt.” A kormányprogram többi fejezete a nemzetgyűlési választások előkészítéséről (I.), a hadsereg megtisztításáról (III.), a Szovjetunióval való együttműködésről (IV.), Szlovákia (VI.) és Kárpátalja helyzetéről (VII.), a gazdaság megújításáról (XII.) szól és szociális intézkedéseket (XIV.) tartalmaz.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263552
Módosítás dátuma2008. február 20.

1935. május 19. : A Csehszlovák Köztársaságban megtartják a negyedik nemzetgyűlési választásokat, mind a Képviselőházba, mind a Szenátusba. A választások nagy meglepetést okoznak belföldön és külföldön egyaránt. A képviselőházi választásokon ugyanis a Szudétanémet Párt volt a legeredményesebb, utána következett az Köztársasági Agrárpárt, majd a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt. A magyar ellenzéki pártok – az Országos Keresztényszocialista Párt, valamint a Magyar Nemzeti Párt – közös jelöltlistával vesznek részt a választási küzdelemben. A parlamenti választások a magyar pártoknak összesen 9 képviselői és 5 szenátori mandátumot eredményeznek. Képviselők: gróf Esterházy János, Petrásek Ágoston, Porubszky Géza a keresztényszocialisták, Holota János, Jaross Andor, Korláth Endre és Szent-Ivány József a magyar nemzeti pártiak, valamint Nitsch Andor a szepesi németek részéről. Az öt szenátori mandátumból hármat szereznek a keresztényszocialisták (Hokky Károly, Pajor Miklós, Turchányi Imre), kettőt pedig a magyar nemzeti pártiak (Füssy Kálmán, Törköly József). Az Agrárpárt és a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt is beviszi egy-egy magyar hívét a prágai képviselőházba, az előbbi Csomor Istvánt, az utóbbi Schulcz Ignácot.

28 találat