Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)

A kronológia, amely több évtizedes kutatómunka eredménye (cseh)szlovákiai magyarok történetének 1918 és 1945 közötti korszakát foglalja magában. A kronológia 2020-ban könyv formájában is megjelent a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. (összeállította: Popély Gyula)

1 2
46 találat

1923. október 29. : Štefan Zošťák lévai járásfőnök 10 053-1923 sz. felhívásával felszólítja az akkor még erősen magyar többségű Léva város kereskedőit és iparosait a következőkre: „1. Ahol kizárólag magyar nyelvű felírások vannak, ott a szlovák szöveg pótolandó éspedig ugyanolyan nagyságú, színű betűkkel, ugyanazon teljes szöveggel és épp oly feltűnő helyen, mint a magyar szöveg. 2. Ahol a magyar szöveg nagyobb vagy élénkebb színű betűkkel van, ezen betűk akként alakítandók, illetve festendők át, hogy az 1. pont alatti következményeknek teljesen megfeleljenek. 3. A reklámtáblák, amelyek a falba vert rudakhoz, ettől elütőleg bizonyos távolságban vannak hozzáerősítve, úgy alakítandók át, hogy mindkét oldalon mindkét nyelvű felírás legyen, tehát nem engedhető meg a mostanáig űzött azon praxis, hogy a tábla egyik oldalán magyar, s központtól eleső utcák felőli oldalon pedig szlovák nyelvű felírás legyen. 4. A felirat magyar nyelvű szövege teljesen lefordítandó, tehát annak minden egyes szava kell, hogy szlovák nyelven is meglegyen, a kizárólag magyar nyelvű feliratok mellőzendők és eltávolítandók.” A járásfőnök 20 napot engedélyez a lévai kereskedőknek és iparosoknak a felszólítása végrehajtására.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1923
Rövid URL
ID260972
Módosítás dátuma2008. február 20.

1923. július 19. : A Csehszlovák Nemzeti Demokrata Párt Pozsonyban megjelenő lapja, a Bratislavské noviny uszító hangvételű vezércikkben kel ki a magyar nyelv és a magyarok ellen. Különösen nehezményezi, hogy olyan emberek is akadnak, akik állami alkalmazott létükre sem átallanak magyarul beszélni. „Nézzétek csak meg a mi szlovák városaink utcáit, sőt nézzétek meg a mi falusi értelmiségünket a családi vagy társadalmi érintkezésben! Oly kihívóan, oly provokálóan beszélnek, hogy az embernek sokszor viszket a tenyere és mérgét szívese kiöntené azokra a magyar szájakra” – írja J. Smida, a vezércikk szerzője. Tanácsa a „nemzethű” szlovákok felé a következő: „Minden kereskedőt, iparost bojkottálni kell, akinek magyar a társalgási nyelve /…/. Feltűnően kerüljétek el azokat az embereket és az olyan táraságot, amelyben magyarul beszélnek, nyilvánítsátok ki előttük megvetéseteket /…/. Ahol csak tehetitek, nyilvánosan torkoljátok le azokat, akik akár az utcán, akár tárasságban magyarul beszélnek. Minden városban, minden községben fogjatok össze néhányan a szlovák nyelv védelmére, illetve a magyar nyelv visszaszorítására, és minden törvényes eszközzel korlátozzátok a magyar szót.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1923
Rövid URL
ID260933
Módosítás dátuma2008. február 20.

1 2
46 találat