Zoboralja -> Zoborvidék

Néprajzi tájegység. A Nyitra környéki, a Zobor, Zsibrice, Tribecs, Piliske hegyek tövében fekvő magyar nyelvszigethez tizenhárom település tartozik (Alsócsitár, Alsóbodok, Bábindal, Béd, Gerencsér, Geszte, Ghymes, Kolon, Lédec, Menyhe, Nyitraegerszeg, Pográny, Vicsápapáti, Zsére), bár vannak, akik jóval tágabban értelmezik a ~et. A szakirodalom és a helyi népnyelv többféleképpen is emlegeti e falucsoportot. Leggyakoribb a Zoboralja vagy ~ megnevezés. A zoborvidéki magyar községeket egyrészt a közös származástudat (honfoglalás kori pogány magyarok ide menekült ivadékai, ill. székely határőrök leszármazottai), másrészt az alapvetően közös viselet, harmadrészt pedig a nyelvi elszigeteltség (az őket körülvevő „szláv gyűrű”) alapján szokás körülhatárolni. Ezzel szemben egy sor kulturális jelenség (így viseletelem is) túlmutat a nyelvi határon, és a szomszédos szlovákság körében is ismert, miközben a ~ belsőleg is tovább tagolható. Három, földrajzilag meghatározott egységre osztható tovább a zoborvidéki magyar nyelvsziget: egyrészt a Zobor hegytől keletre elterülő falvakra, másodrészt a hegy északi oldalán fekvő Bédre és Menyhére (hegymegiek), ill. a Nyitra folyón túli két településre (Nyitraegerszeg, Vicsápapáti). Ez utóbbiakat vízmegieknek nevezik. Bár területileg Barslédecet a ~hez szokás sorolni, viselete alapján különbözik a térség többi településétől. A térség hegyes-dombos, erdőkkel borított vidék. Erdei a fakitermelés, mészkőtartalmú hegyei pedig a szénégetés kialakulását eredményezték. Ugyanitt jelentős a szőlőtermesztés is, és Szent Orbánnak, a szőlősgazdák patrónusának kultusza napjainkig megfigyelhető. Déli, délkeleti része lapályosabb, ami a szántóföldi földművelésnek kedvez. Magyar lakossága egy sor régies népszokást őrzött meg szinte napjainkig. Ilyenek a kiszehajtás, a villőzés és sárdózás, ill. a szentiváni tűzugrás. Ezek kései fennmaradása, ill. revitalizálódása annak is köszönhető, hogy a folkloristák viszonylag korán (a 19. sz. közepétől) fokozott érdeklődést tanúsítottak a vidék folklórja iránt, korán megszülettek a terület néprajzát bemutató publikációk, s a különféle folklórmozgalmak (tánc- és hagyományőrző csoportok) is régtől tevékenykednek a ~ legtöbb településén. – Ir. Liszka József: Populáris kultúra (2010).