Nitra -> Nyitra (Nitra)

Nyitra − a vár látképe a Szt. Emmeramus templommal (GJ)

Város, járási és kerületi székhely a Kisalföld É-i peremén, a Tribecs-hegységhez tartozó Zobor-hegy D-i lábánál, a Nyitra folyó két partján, Érsekújvártól É-ra. L: [1921] – 19 118, ebből 14 946 (78,2%) szlovák, 2044 (10,7%) magyar, 1042 (5,4%) zsidó, 723 (3,8%) német; [2011] – 78 916, ebből 70 447 (89,3%) szlovák, 1443 (1,8%) magyar, 592 (0,8%) cseh és morva, 521 (0,7%) roma, 42 (0,1%) német, 15 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 69 994 (88,7%) szlovák, 1679 (2,1%) magyar, 619 (0,8%) cseh, 581 (0,7%) roma, 47 (0,06%) német, 6 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 52 136 r. k., 2042 ev., 329 gör. kat., 231 ref., 164 gör. kel., 118 jehovista, 39 izr. – Pribina szláv fejedelem egykori központja, amely a magyar államalapítást követően vármegyeszékhely, a 12. sz.-ban r. k. püspöki székhely lett. A török háborúkat követő 18. sz.-i szlovák betelepülés következtében elveszítette korábbi magyar jellegét, s egykor számottevő magyar lakossága a 20. sz. második felére nagyrészt szlovákká vált. A 18. sz.-tól nagy lélekszámú, lakosságának egynegyedét kitevő zsidó közösség is lakta, amelyet a második vh. idején koncentrációs táborokba deportáltak. – ~ 1248-tól szabad királyi város, 1288-tól – a nyitrai püspök birtokaként – püspöki város, 1876-tól rendezett tanácsú város volt; 1922-ben elveszített városi címét 1954-ben kapta vissza. 1922-ig Nyitra vármegye, 1923–28 és 1940–45 között a Nyitrai zsupa, 1949–60 között, majd 1996 óta a Nyitrai kerület székhelye. – A város fölé emelkedő Várhegyen álló püspöki vár védett műemlékegyüttes. Itt található a 11–12. sz.-ban épült román stílusú Szt. Emmeramus-körtemplom, a 14. sz.-i gótikus eredetű ún. felső-templomból és a 17. sz.-i barokk alsó-templomból álló püspöki székesegyház, a gótikus alapokon 1732–39 között épült barokk püspöki palota. A váron kívüli rokokó nagypréposti palotát 1799-ben emelték. A Felsővárosban álló ferencesek temploma és kolostora 1630-ban barokk, a kanonokház 1821-ben empire, a Vármegyeháza 1784-ben barokk stílusban épült. Az Alsóvárosban található gótikus r. k. kálváriatemplomot a 14. sz.-ban, a piaristák barokk templomát és rendházát a 18. sz.-ban, a neoreneszánsz Városházát 1880-ban, az eklektikus zsinagógát 1906–11 között, a ref. templomot 1910-ben emelték. Párutca városrészben található a 11–12. sz.-i r. k. (Szt. István-) körtemplom. ~ területén kő-, réz-, bronz- és vaskori leleteket, kelta, dák, kvád, avar, szláv települések nyomait és 10. sz.-i magyar lovassírokat tártak fel. – A város jelentős közúti és vasúti csomópont, kulturális, oktatási, tudományos és ipari központ. Két színháza közül az Andrej Bagar Színház 1949-ben, Bábszínháza 1951-ben jött létre. Múzeumai közül a Szlovák Mezőgazdasági Múzeumot 1922-ben, a Nyitrai Múzeumot 1962-ben alapították. ~n működik az SZTA Régészeti Intézete. Felsőfokú oktatási intézményei a Szlovák Mezőgazdasági Egyetem (1992-ig Mezőgazdasági Főiskola; alapítva 1946-ban Kassán; 1952-ben költözött ~ra) és a Konstantin Egyetem (1959-től 1964-ig Pedagógiai Intézet, 1992-ig Pedagógiai Kar, 1996-ig Pedagógiai Főiskola), amelyen 1960-ban helyet kapott a magyar nyelvű alapiskolai pedagógusképzés is. Egyik gimnáziumában az 1960–70-es években magyar tanítási nyelvű osztályokat is nyitottak. – A két vh. között Nyitrai Lapok, Nyitramegyei Szemle, Nyitravármegye és Népakarat címmel jelentek meg magyar nyelvű hetilapjai. 1919-es felszámolásáig ~án volt a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület székhelye. 1936–44 között itt működött a Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulat, amely 1941–44 között Magyar Album címmel irodalmi-kulturális füzetsorozatot jelentetett meg. 1964-ben ~án alakult meg a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara (Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa), 1990-ben pedig a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Iparágai közül a legmeghatározóbb az élelmiszer-, műanyag-, gyógyszer-, elektrotechnikai, gép-, bútor- és textilipar. – Az 1960–70-es években közigazgatásilag ~hoz csatoltak 12 közeli tele1974–90 között hozzá tartozott többek között a zoboralji Nyitragerencsér, 1975–2002 között Alsócsitár. – Ir. Nyitra Arany Könyve (1940); Mártonvölgyi László: Emlékek földjén (1941).

Nyitra − a vár látképe a Szt. Emmeramus templommal (GJ)