Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
Medzev
Vizimalom, Mecenzéf

Város a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység K-i részén, a Bódva folyó felső folyása mentén, Kassától Ny-ra. L: [1921] – 2670, ebből 1945 (72,8%) német, 600 (22,5%) magyar, 102 (3,8%) szlovák; [2011] – 4261, ebből 2975 (69,8%) szlovák, 354 (8,3%) német, 77 (1,8%) roma, 54 (1,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 2585 (60,7%) szlovák, 419 (9,8%) német, 303 (7,1%) roma, 100 (2,3%) magyar. V: [2011] – 2501 r. k., 83 gör. kat., 26 ref., 19 ev. – Az Anjou-királyok által a 14. sz. elején letelepített elzászi és stájerországi német bányászok és vaskohászok által alapított bányaváros volt, a 17. sz.-tól a 19. sz. második feléig mezővárosi kiváltságokkal rendelkezett. Városi rangját 1966-ban kapta vissza. Lakói elsősorban a hámoripart űzték, neves mezőgazdasági szerszámgyártók voltak. Ún. mánta német lakóinak jelentős részét a második vh. után kitelepítették Németországba. R. k. (Szűz Mária születése) temploma a 15. sz.-ban gótikus stílusban épült, 1732–35-ben barokkosították. A múltban számos vashámora működött, amelyek közül az ún. Tischler-hámor és a Bröschler-hámor ma védett ipari emlék. Jelentősebb iparágai jelenleg a vasgyártás, a fafeldolgozó és a ruházati ipar. 1957-ben magyar nyelven is oktató mezőgazdasági szakmunkásképző intézete létesült. – 1960–99 között közigazgatásilag hozzá tartozott Felsőmecenzéf.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID376866
Módosítás dátuma2015. január 23.

Hibát talált?

Üzenőfal