Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
Kamenín
Kéménd − világháborús emlékmű (UZs)

Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó jobb parti teraszán, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 1927, ebből 1878 (97,5%) magyar, 18 (0,9%) szlovák; [2011] – 1523, ebből 1179 (77,4%) magyar, 250 (16,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1309 (85,9%) magyar, 115 (7,6%) szlovák. V: [2011] – 1232 r. k., 22 ref., 1 ev. – R. k. (Urunk mennybemenetele) temploma a 18. sz. közepén késő barokk stílusban épült. A Kiskukoricás dűlőben rézkori, népvándorlás kori és 10–11. sz.-i település maradványait, a Várhegy nevű dűlőben bronzkori és Korai Árpád-kori föld-fa vár maradványait és sáncait tárták fel. Határának D-i részén 1953-ban 22 ha-on természetvédelmi területet hoztak létre (Kéméndi sósok). Az Alsó-Garam menti ún. kurtaszoknyás hatfalu egyike, a csehszlovákiai magyar ifjúsági klubok 1969-ben itt rendezték meg az V. Nyári Ifjúsági Találkozót. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Petőfi Sándor Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Liszka József (összeállította): „Kurtaszoknyás hatfalu.” Dolgozatok Kéménd község néprajzából (1988); Sztyahula László: Kéméndi képes krónika (2006); Resko Sándor: Kéménd (I. Ősi örökségünk) (2006).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésKéménd [Kamenín]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID375114
Módosítás dátuma2015. január 23.

Hibát talált?

Üzenőfal