Nagyrőcei járás

A Nagyrőcei járás térképe (CsT)

A mai járás elődjének számító ~ 1923-ban jött létre, azonban annak területi kiterjedése eltérő volt, mindössze a járás É-i felében azonosak többé-kevésbé a határvonalak, a mai járás D-i felében a Tornaljai járás terült el. A terület D-i fele 1938–1945 közt Mo.-hoz tartozott. 1960-ban a ~ megszűnt, nagyobb részét a Rozsnyói járáshoz csatolták, kisebbik részét (Tornalját és a környező falvakat) pedig a Rimaszombati járáshoz csatolták. Az 1996-os közigazgatási reform alkalmával az ismét megalakuló ~t a Besztercebányai kerülethez sorolták. A járás felszíne nagyon tagolt, D-i részét főleg a Dél-szlovákiai-medencéhez tartozó Rima-Sajó-medence tölti ki, É-i részét a Gömör–Szepesi-érchegység és a Murányi-fennsík. A jan.-i középhőmérséklet –4,0 °C, a júl.-i 20,1 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 640 mm (a legtöbb csapadék jún.-ban – 84 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 34–44 mm). Területe 730,2 km. Népessége a 2011. évi népszámláláskor 40 400 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok lélekszáma 7738 fő volt. A népesség korösszetétele az országos átlagtól jóval kedvezőbb (a 0–14 évesek részaránya 20% felett van), amit a járásban élő jelentős roma kisebbség magas természetes szaporulata magyaráz. A járáshoz 42 település tartozik, amelyekből három városi jogállású: Nagyrőce (12 828), Tornalja (7509), Jolsva (3229). A járás közlekedési fekvése kedvezőtlen. A gazdasági szerkezetváltás és a kormányok hibás gazdaságfejlesztési politikáinak következtében a járás gazdasága két évtizede stagnál, az országban ezen járásban a második legkedvezőtlenebbek a gazdasági és szociális viszonyok a Rimaszombati járás után, ezért a szakképzett munkaerő elvándorlása rendkívül magas (2013. júl. 31-én a járásban a munkanélküliségi ráta 31,20% volt, az átlagkeresetek nagysága 2012-ben 734 € volt szemben az országos 881 € átlaggal). A járásban kevés a jelentős gazdasági súllyal bíró vállalkozás, annak határain túlra nyúló tevékenységi területtel az építőanyag-ipar, a gépipar és a bútoripar rendelkezik. A járás D-i felében a mezőgazdasági termelés természeti feltételei jók, az É-i területek kevésbé termékeny talajain burgonya- és rozstermesztés, külterjes állattenyésztés folyik. A régió idegenforgalmi potenciálja nagy, gazdag műemlékekben (Murány várának romja) és természeti értékekben (Murányi-fennsík Nemzeti Park) egyaránt, az alacsony idegenforgalmi infrastruktúra miatt azonban az idegenforgalomból származó bevételi források alacsonyak (az elkövetkező évek során a gazdaságfejlesztésen belül fokozott figyelmet kell szentelni a turisztikai szolgáltatások fejlesztésére).

A Nagyrőcei járás etnikai térképe (2011) (HK)

A Nagyrőcei járás térképe (CsT)