Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Egyéb

Rimaszombati járás

Rimaszombati járás
A Rimaszombati járás térképe (CsT)

A járás elődjének tekinthető ~ 1923-ban jött létre, s annak É-i és K-i határai többé-kevésbé azonosak voltak a mostani határokkal. A mai járás D-i felében akkor a Feledi járás terült el. A terület D-i fele 1938–1945 közt Mo.-hoz tartozott. 1949-től 1960-ig a ~ területe nagyon kicsi volt – É-i részén a Nyustyai járás, D-i részén pedig a Feledi és részben a Füleki járások terültek el. Az utóbbi három járást és a Nagyrőcei járás Ny-i felét (K-i fele a Rozsnyói járás része lett) 1960-ban a ~hoz csatolták, s a terület Közép-szlovákiai kerületbe kapott besorolást. Az 1996-os közigazgatási reform alkalmával a ~t (az ismét megalakuló Nagyrőcei járással egyetemben) a Besztercebányai kerülethez sorolták. A ~ központi részét a Dél-szlovákiai-medencéhez tartozó Rima-Sajó-medence, É-i részét a Gömör–Szepesi-érchegység és a Murányi-fennsík, D-i részét pedig a Cseres-hegység tölti ki. A jan.-i középhőmérséklet –4,0 °C, a júl.-i 20,1 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 640 mm (a legtöbb csapadék jún.-ban – 84 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 34–44 mm). Területe 1471,1 km2. Népessége a 2011. évi népszámláláskor 84 889 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok lélekszáma 30 516 fő volt. A népesség korösszetétele az országos átlagtól jóval kedvezőbb (a 0–14 évesek részaránya 20% felett van), amit a járásban élő jelentős roma kisebbség magas természetes szaporulata magyaráz. A járáshoz 107 település tartozik, amelyekből 3 városi jogállású: Rimaszombat (24 640), Nyustya (7781), Tiszolc (Tisovec) (4306). A járás közlekedési fekvése kedvezőtlen. A gazdasági szerkezetváltás és a kormányok hibás gazdaságfejlesztési politikáinak következtében a járás gazdasága két évtizede stagnál, az országban ezen járásban a legkedvezőtlenebbek a gazdasági és szociális viszonyok, ezért a szakképzett munkaerő elvándorlása rendkívül magas (2013. júl. 31-jén a járásban a munkanélküliségi ráta 32,60% volt, az átlagkeresetek pedig Szl.-ban a legalacsonyabbak közé tartoztak – 2012-ben az átlagkeresetek nagysága 616 € volt). A járásban kevés a jelentős gazdasági súllyal bíró vállalkozás, annak határain túlra nyúló tevékenységi területtel az építőanyag-ipar (mindenekelőtt a járás északi felében, Nyustyán és Tiszolcon), bútoripar és az élelmiszeripar (központjuk Rimaszombat) rendelkezik. A járás déli felében a mezőgazdasági termelés természeti feltételei jók, az É-i területek kevésbé termékeny talajain burgonya- és rozstermesztés, külterjes állattenyésztés folyik. A régió idegenforgalmi potenciálja az egyik legnagyobb az országban, gazdag műemlékekben (a rimaszombati régi megyeháza, a vámosbalogi kastély) és természeti értékekben (Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet, Csízfürdő) egyaránt, az alacsony idegenforgalmi infrastruktúra miatt azonban az idegenforgalomból származó bevételi források nem jelentősek (az elkövetkező évek során a gazdaságfejlesztésen belül fokozott figyelmet kell szentelni a turisztikai szolgáltatások fejlesztésére).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Egyéb
SzerzőLG - Lelkes Gábor
Rövid URL
ID378924
Módosítás dátuma2014. december 12.

Hibát talált?

Üzenőfal