Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések

Nagysurány (Šurany)

Város az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Nyitra folyó mentén, Érsekújvártól É-ra. L: [1921] – 6200, ebből 4714 (76,0%) szlovák, 887 (14,3%) magyar, 451 (7,3%) zsidó, 106 (1,7%) német; [2011] – 10 177, ebből 9414 (92,5%) szlovák, 63 (0,6%) magyar, 37 (0,4%) roma 4 (0,04%) német nemzetiségű. A: [2011] – 9321 (91,6%) szlovák, 103 (1,0%) roma, 68 (0,7%) magyar, 5 (0,05%) német, 1 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 7261 r. k., 94 ev., 17 ref., 7 gör. kat., 7 izr. – Egykori mezőváros, amely a 19. sz. második felében elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza; 1949-től 1960-ig járási székhely volt. A török háborúk után, a 18. sz. elején szlovákokkal és morvákkal újranépesített ~ a 20. sz. első felében még részben magyar lakossága a sz. második felére beolvadt a helyi szlovákságba. R. k. (Szt. István-) temploma a 17. sz. második felében barokk, nemesi kúriája 1820-ban klasszicista, kastélya a 20. sz. elején szecessziós stílusban épült. Legjelentősebb iparágai évszázadok óta a malom- és cukoripar (1835-ben itt épült fel a történelmi Mo. első hengermalma, 1854-ben első cukorgyára), ezeken kívül bútor-, gép- és építőanyag-iparral rendelkezik. Vasúti közlekedési csomópont. 1953-ban magyar nyelven is oktató Közgazdasági Szakközépiskolája létesült, amely az 1990-es években Kereskedelmi Akadémiává alakult át. – 1976-ban ~hoz csatolták Egyháznagyszeget (Kostolný Sek) és Kisváradot (Nitriansky Hrádok), 1976–90 között hozzá tartozott Zsitvafödémes (Úľany nad Žitavou).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID377466
Módosítás dátuma2014. november 12.

Hibát talált?

Üzenőfal