müncheni egyezmény

1938 folyamán a végsőkig kiéleződött a Csehszlovák Köztársaság és a náci Németország közötti feszültség. Hitler Csehszl. határmenti területein élő több mint 3 millió német elégedetlenségét igyekezett felhasználni birodalomépítő céljai érdekében, s a Szudéta-vidék Németországhoz való csatolását követelte. A németek akár katonai erő alkalmazását is elképzelhetőnek tartották, s a magyar kormányt is felkérték, hogy vegyenek részt egy esetleges ilyen akcióban. A magyar vezetés, amely egy a nyugati hatalmak beleegyezését is bíró békés revízió tervét tartotta követendőnek, visszautasította ezt. A német fenyegetés hatására 1938 máj.-ában a csehszlovák kormány az egész országra kiterjedő mozgósítást rendelt el. A háborút mindenképpen elkerülni akaró Chamberlain angol miniszterelnök aug. folyamán először közvetítőt küldött Csehszl.-ba, majd 1938 szept.-ében két ízben személyesen is találkozott a német kancellárral. A megbeszélések eredményeként a francia és angol kormány a német többségű területek átadására szólította fel Csehszl.-t. Szept. 21-én ebbe a csehszlovák kabinet is beleegyezett, a másnap megalakult új prágai kormány azonban Hitler újabb követelései hatására újból általános mozgósítást hirdetett. A háborúval fenyegető válságot végül az 1938. szept. 29-én megtartott müncheni konferencia rendezte, amelyen a négy nagyhatalmat képviselő Hitler, Mussolini, Chamberlain és Daladier a német többségű csehszlovákiai területek Németországhoz történő csatolását határozták el. A konferencia a csehszlovák delegáció meghallgatása nélkül hozta meg döntését. A német csapatok okt. 1-vel megkezdték a Szudéta-vidék megszállását. A Németországhoz csatolt 28 643 km² nagyságú területen 3,6 millió lakos élt, amelynek több mint háromnegyede német etnikumú volt. A müncheni döntés által Csehszl. elveszítette természetes határait és a harmincas években kiépített határerődítmény-rendszerét, gazdasági és stratégiai szempontból kiszolgáltatottá vált Németországnak. A müncheni konferencia a szlovákiai magyar kisebbség ügyével nem foglalkozott, noha Mo. az erre vonatkozó javaslatait megpróbálta a konferencia elé vinni. A magyar elképzelés szerint Mo.-hoz kellett volna csatolni az 1910-es népszámlálás szerinti magyar többségű csehszlovákiai területeket, Szl. és Kárpátalja fennmaradt részén pedig népszámlálás megtartását javasolták. A ~hez csatolt pótjegyzőkönyvbe mindössze annyi került be, hogy a csehszlovák–magyar határvitát kétoldalú tárgyalásokon kell rendezni (→komáromi tárgyalások), s ha ez három hónapon belül nem sikerülne, akkor a négy nagyhatalom újabb konferenciát tart.