Morvay Gyula; Örtényi
(* 1905. okt. 2. Tardoskedd, † 1998. febr. 21. Pécs [Mo.]) Író, költő, néprajzi gyűjtő. 1923–1940-ben magyar népiskolákban tanított (Pered, Rimaszombat). 1940-től Mo.-n élt, Nagykanizsán tanított, 1965-től Pécsett lakott. Szociális ihletésű versei, elbeszélései, regényei mellett szülőfaluja népi hagyományait is gyűjtötte, feldolgozta (ennek kézirata elveszett, de az 1950–1960-as években a szerző rekonstruálta és kiegészítette; jelenleg a komáromi Etnológiai Központ néprajzi adattárában található). – Díjak: Munka Érdemrend arany fokozata (Mo.,1985). – Fm. Forróra fülledt a talaj (v., 1930); Magamig ért a sor (v., 1932); Emberek a majorban (r., 1936); Falu a havasok alatt (r., 1940); A nagy út (r., 1944, csehül: 1951); Fekete föld (r., 1948); Az öreg kőfejtő (elb., 1992).
Hibát talált?
Üzenőfal