Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Néprajz

kürti távírászok

Kürt lakosságának egy része, az 1855–58-as tagosítás következtében termőföld nélkül maradt. A helyi hagyomány szerint 1876-ban szerzett tudomást arról néhány kürti férfi, hogy a Rózsahegy közeli Oláhdubova (Valašská Dubová) lakosai telefon- és távíróhálózat építésével foglalkoznak. Ők is megtanulták ezt a mesterséget, s a következő években egyre többen csatlakoztak hozzájuk. Rövid időn belül több mint félezer kürti férfinak adott az ország különböző részein munkalehetőséget ez az új mesterség. A munkaalkalom távolságától függően (É-Szl.-ba, Kassára, Erdélybe is eljutottak) 1–3 hétig voltak otthonuktól egyhuzamban távol. Általában csoportokban vállaltak munkát, s míg kezdetben a község inkább szegényebb, nincstelen rétegéből kerültek ki, később – mivel munkájukat jól megfizették – a nagygazdák is gyakran ide irányították fiaikat. A mesterség sokszor apáról fiúra szállt. Az akkoriban Monarchia-szerte kiépülő telefonhálózatot gyakorlatilag ők építették ki. A speciális foglalkozási ág létrejöttének fél évszázados jubileumán, 1926-ban a kürti távírászok (távirdások) krónikát alapítottak, és Jézus-szíve-ábrázolással, valamint Páduai Szent Antal képével és a távírászok szimbólumaival (mászóvas, fogó stb.) díszített zászlót is készíttettek, amelyet a helyi r. k. templomban helyeztek el. Az ekkor létrehozott egyesületük formailag 1994-ig működött. A településen ma is feltűnően nagy arányban élnek a távközlési iparhoz kapcsolódó tevékenységet folytató férfiak. – Ir. Pénzes István: Kürt (2000)

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Néprajz
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID375984
Módosítás dátuma2014. december 25.

Hibát talált?

Üzenőfal