Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Néprajz

keresztelő

Az emberi élethez kapcsolódó szokások első jelentős szokáscselekménye. Szűkebb értelemben az újszülött keresztény egyházba fogadásának a rítusa, tágabb értelemben az ehhez az aktushoz kapcsolódó, egyéb, profán cselekményeknek az összessége. Előkészületeinek fontosabb mozzanatai a keresztszülő- (felekezeti hovatartozástól függően lehet egy vagy akár több pár keresztszülője is egy gyermeknek) és a keresztnévválasztás. A templomi ~-re rendesen a bába vagy a keresztanya vitte az újszülöttet (ide a szülőkön kívül általában nem is ment más meghívott). A kereszteletlen gyermek kezére, nyakába óvó, mágikus célzattal, a rontást elhárítandó vörös szalagot vagy rózsafűzért akasztottak. Az egyházi szertartásról hazatérve, ahogy a magyar nyelvterület nagy részén, az Ipoly mentén is a „pogánykát vittünk, báránykát hoztunk”-formula elmondásával lépett be a bába, az immár megkeresztelt gyerekkel a karján a házba. A ~t lakoma követte (térségünkben sok helyen poszita a neve), ahová a tágabb rokonság és a szomszédok voltak hivatalosak. Ir.: Csáky Károly: Pogánykát vittünk, báránykát hoztunk. A születéssel s a gyermekkel kapcsolatos népi hiedelmek és szokások az Ipoly mentén (1993)

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Néprajz
FejezetNéprajz
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID375141
Módosítás dátuma2015. május 4.

Hibát talált?

Üzenőfal