házasodási szokások
Néprajzi értelemben azokat a társadalmilag meghatározott szabályok, amelyek az ifjú pár házasságkötését hagyományosan előírják. Tágabb értelemben ide tartozik az összeházasodás szabályozása is. Ennek két alapvető megoldásával találkozunk térségükben. Az egyik a regionális vagy lokális, ill. társadalmi, vallási, etnikai endogámia (ami azt jelenti, hogy az összeházasodás csak az adott csoporton belül volt engedélyezett, ill. azt tartották helyesnek). A legtovább a vallási endogámia működött, míg a lokális vagy regionális endogámia sok esetben inkább csak mint elvárás fogalmazódott meg (mint pl. az Alsó-Garam menti kurtaszoknyás falvak esetében). A társadalmi endogámia szép megfogalmazása a közismert Kádár Kata balladája. Az exogámia ezzel szemben azt az elvárást tükrözi, hogy a házasságkötések lehetőleg a lokális vagy regionális, olykor az etnikai csoporton kívül jöjjenek létre. A ~ legfontosabb mozzanata a lakodalom. Ir.: Csáky Károly: „Jaj, pártám, jaj, pártám…” Párválasztási, lakodalmi szokások és hiedelmek az Ipoly menti palócoknál (1993); Kocsis Aranka: Endogám házasodási szokások a kéméndi anyakönyvek szerint (Új Mindenes Gyűjtemény 7.).
Hibát talált?
Üzenőfal